A termelők nem akarnak szövetkezni
A román kormány az idei évben 3,7 milliárd eurós támogatást utalt ki a mezőgazdaság támogatására és Valeriu Tabara agrárminiszter szombaton Szatmárnémetiben megígérte: jövőre tovább növelik a hektáronként kiutalandó szubvenció mértékét. Ennek ellenére szatmári szakemberek mégsem látják épp olyan rózsásnak a helyzetet.
Tabara a Megyei Tanács nagy gyűléstermében tartott beszédében azt mondta, hogy Romániában 2002 és 2010 között nem kevesebb, mint 680.000 kistermelő szüntette meg a tevékenységét. Reményét fejezte ki továbbá, hogy ez a tendencia tovább folytatódik és hogy húsz év múlva a művelhető területek több mint fele ezer hektár fölötti birtokok részei lesznek.
Ezzel kapcsolatban kíváncsiak voltunk helyi szakemberek véleményére, ezért megkerestük Fodor Istvánt, a Szatmár Megyei Agrárkamara elnökét. Ő elmondta, hogy „mindaz szép és jó, amit a miniszter mondott, csakhogy nehezen valósítható meg". A nagy birtokok létrejöttének két verziója van ugyebár: a felvásárlás és a szövetkezés. Előbbihez komoly tőke kell, utóbbihoz pedig akarat. Márpedig mindkettő hiánycikk: „Az emberek nem akarnak szövetkezni, sokan azt mondják, hogy nem kérnek az újabb kollektivizálásból. Minden olyan termelőnek az ún. zöld termelői igazolványban vezetnie kellene a könyvelést, valamint hogy mit, mikor, milyen anyaggal permetezett, ám ezt csak nagyon kevesen teszik meg", magyarázta Fodor. Egy neve elhallgatását kérő szakember szerint a megyében jelenleg 130.000 olyan kistermelő van, akik egy hektár alatti területen dolgoznak.
Tabara azt is mondta, hogy a román mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája az értékesítés. Ezt pedig nem lehet modern tárolási lehetőség nélkül. Példaként a halmi epertermelőket említette, akiknek szükségük lenne egy modern hűtőházra. Fodor István ugyanakkor elmondta, van ugyan egy magán kézben lévő hűtőház Halmiban, ám az nem nagyon működik. Lévén mindenki az azonnali értékesítésben érdekelt. „Alig ezer hektáron folyik az eper termelése, ráadásul az emberek nem nagyon akarnak szövetségbe szerveződni, mert akkor már TVA-t is fizetniük kell. Inkább érdekeltek a termék azonnali eladásában".
Valeriu Tabara Szatmárnémetiben
A miniszter azt is mondta, hogy a következő években összességében 11 milliárd eurót lehet majd fejlesztésekre pályázni. Szintén elmondta, hogy egy olyan törvény is készülőben van, amely előírná, hogy minden 400 termelőre jusson egy szakértő. „Az ötlet remek, de ez azt jelentené, hogy Szatmár megyében az Agrárkamarának megközelítőleg 62 alkalmazottra lenne szüksége. Most 22-en vagyunk, az év elején kiutalt költségvetés ugyanakkor csak tíz hónapra biztosítja a fizetésünket", mondta Fodor.
Szombaton az is elhangzott, hogy a támogatások, a szigorítások és az ellenőrzések révén Romániában idén két millió hektárral nagy földterületet dolgoztak meg, mint a tavaly. A nevét elhallgatni kívánó szakértőnk ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a támogatások kiutalásával tényleg nem volt gond, megművelt földterületek mennyiségének emelkedését azonban nem tudta megerősíteni. Elmondta, hogy Szatmár megyében a mezőgazdasági területek mérete összesen 316.000 hektár, ebből 223.000 a szántóföld. Elmondása szerint évről-évről megközelítőleg 70.000 hektárt vetnek be kukoricával, 50.000-et az őszi vetések során, 30.000-et napraforgóval, húszezret takarmánynövénnyel, tíz-tízezret pedig burgonyával és zabban. „A zöldségek, az eper és egyéb termények néhány ezer hektárt foglalnak el és évről-évre olyan ötven, hetven hektár marad parlagon. És tudtommal ez idén se sokat javult, de erről sokat nem szeretnek beszélni". Hozzátette, hogy az elmúlt húsz évben több olyan növénynek a termesztése is kikopott Szatmár megyében, aminek pedig hagyománya volt és amire most megnőtt a kereslet. „Az oroszok szinte bármennyit megadnak a dohányért és a kenderre is megnőtt a kereslet. Csakhogy nálunk a termesztésük gyakorlatilag megszűnt.", tette hozzá.
